Történelmi Levéltár Zenta - Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
ÉLŐ ARCHÍVUMOK - projektek

A LIVES - projekt (2018-2020)

Ópusztaszer Zenta
Megvalósítás ideje:2018-2020
Hol tart:megvalósult

Adatgyűjtés, levéltári kutatás

A múlttal való találkozások legmarkánsabban megjeleníthető elemei a tárgyak, amelyek bepillantást engednek a mindennapokba (családi élet, munkavégzés stb.), s amelyek által a történelem kézzel foghatóvá válik. Azonban a tárgyak mögött rejlő társadalmi összképet, folyamatokat, a lokális és/vagy személyes történeteket, sorsokat az írott források világítják meg.

A szabadkai és a zentai Történelmi Levéltárakban, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárában fellelhető dokumentumok (így például a cégbírósági, egyes gazdasági egyesületi iratok vagy a mezőgazdasági testületek iratai) szervesen illeszkednek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark felbecsülhetetlen értékű, a 19-20. század fordulójának mezőgazdaságát bemutató tárgyi anyagához, bizonyos értelemben kiegészítik azt. A tárgyalt időszakban működő, mezőgazdasági profilú cégek iratanyagának adatgazdagsága több oldalról szemlélteti a századforduló agráréletét. Szerepelnek ebben az irategyüttesben jogi formulák, pénzügyi adatok, végrendeletek, keresztlevelek, szerződések stb. Ezek és a különböző közigazgatási szervek iratai nyomán rekonstruálható, hogy a korszak gazdái milyen gazdasági, jogi háttérrel rendelkeztek, mennyi tőkét halmoztak fel, hogyan születtek a családi gazdaságok, milyen volt a gazdálkodók társadalmi összetétele.

Az adatgyűjtés, levéltári kutatás a szabadkai és a zentai Történelmi Levéltárban, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárában zajlott le.

Helytörténeti pályázat diákok részére

 

A partnerintézmények 2018 áprilisában pályázatot hirdettek középiskolás diákok részére Elfelejtett múlt - az ipari és mezőgazdasági termelés gyökerei címmel. A pályázatra beküldött munkák feladata, hogy minél jobban bemutassák a Dél-Alföld 19–20. század fordulóján létező mezőgazdaságát, iparát, gazdasági fejlettségét és sajátosságait. A pályázat célja a történeti, néprajzi, helytörténeti kutatások népszerűsítése és a diákok a tárgyalt időszakkal kapcsolatos ismereteinek bővítése. A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt pályamunka bekerült az első tanulmánykötetbe.

Honlap, adatbázis

A projekt honlapján www.ipalives.com naprakész információkat talál minden látogató magáról a projektről, a projektben résztvevő partnerekről, az elért eredményekről, illetve a tervezett eseményekről.

A levéltárakban zajló törvényszéki iratanyag feltérképezése, szisztematikus kutatása és feldolgozása nagy mértékben kiegészíti a zentai Történelmi Levéltárban őrzött cégekre vonatkozó iratanyagokat, illetve hiánypótló információkhoz jutunk az általunk nem ismert (lévén hogy nincs rájuk vonatkozó iratanyag levéltárunkban) cégek működésére vonatkozóan. A kutatott anyag digitalizációja során webes felületű, bárki számára elérhető, kereshető adatbázist építettünk. Az adatbázis jelentős mértékben segíti majd mind a levéltár saját munkáját, mind a történész szakma érdekeltjeit, de nem hagyhatjuk ki a helytörténetkutatás és -írás iránt érdeklődőket sem.

A honlap fontos és kiemelt része a gyerekeknek szánt tudásfelmérő kvíz, melynek segítségével játszva ismerkednek meg a programban résztvevő közgyűjtemények munkájával, feladataival, valamint a pályázatban megvalósított beruházásokkal, a gépparkkal, a levéltári kutatás eredményeivel, a kiadott szakmai igényű kötetekkel.

Kiadványok

Az első tanulmánykötet (magyar és szerb nyelven, angol rezümével) a régió agrártörténeti múltját mutatja be. A könyv célja, hogy a muzeális értékek és a történeti értékű dokumentumok felhasználásával egységes, komplex képet nyújtsunk a korszak paraszti, mezőgazdasági társadalmáról, s annak életéről. A kiadvány a lehető legközérthetőbb stílusban kívánja megszólítani az olvasókat, illetve megpróbálja bevezetni az érdeklődőket a közgyűjtemények izgalmas világába.

A kutatás alapján felépített, webes felületű, bárki számára elérhető, kereshető adatbázis egyszerűsített, szerkesztett változata került bele a két forráskiadványba. A cégek alapadatai szerepelnek benne egyszerű, könnyen áttekinthető, táblázatos formában. Külön-külön kiadványban jelentek meg a szabadkai és a szegedi Magyar Királyi Törvényszék iratanyagában fellelt adatok. Mindkét kötetben egy bevezető tanulmány ismerteti a törvényszékek történetét, a kutatás módszertanát és a közlés módját.

A negyedik kiadvány konkrét esettanulmányokat közlő kötet. A szegedi és a szabadkai cégbíróság iratanyagából – melyet a forráskiadvány készítése során már alaposan megismertünk – kiemelésre került 6–8 olyan cég iratanyaga, amely viszonylag teljesnek tekinthető, és melyek segítségével bemutathatóak a régió, valamint a korszak ipari, gazdasági sajátosságai.

Vándorkiállítás

A tíz kiállítási egységből álló kétnyelvű (magyar, szerb) kiállítás bemutatja a projektben résztvevő partnerek munkáját, elért eredményeit, ismerteti a levéltárakban zajló kutatómunkát, a fellelt iratanyag sajátos, rá jellemző irattípusait, illetve a Emlékparkban történő beruházást, különös tekintettel a géprestaurálás folyamatára.

A kiállítás először az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban nyílik meg 2019 őszén. A kiállítás ezután útra kel, és felkeresi azokat az intézményeket, melyekben a kutatás zajlik: a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárát, a szabadkai Történelmi Levéltárat, és végül bemutatásra kerül Zentán is.

Gyermek- és ifjúsági tábor

A 2019 nyarán nyári táborokat szerveztünk, melyek keretében az általános és középiskolás diákok a koruknak megfelelő formában ismerkedhettek meg a közös kulturális gyökereikkel és örökségükkel.

A táborok módszertani megközelítése (kirándulások, látogatások a különböző közgyűjteményekben, és a projektpartnereknél szervezett interaktív bemutatók és játékok) révén kívántuk átadni a fiataloknak a projektben összegyűjtött tudást, és igyekeztünk őket minél jobban bevonni a kulturális örökségünk aktív ápolásába.

Az általános iskolások részvételével zajló gyerektáborra Ópusztaszeren, míg a középiskolás diákok számára szervezett ifjúsági táborra Zentán került sor.

Tudományos konferenciák

A projekt első tudományos konferenciájára Ópusztaszeren került sor 2019 őszén. Bemutatásra kerülnek az elkészült forráskiadványok, összegzésre kerültek az addig elért eredmények és további teendők.

A projekt zárókonferenciájára 2020 februárjában került sor Zentán. A konferencia keretében összegzésre kerültek a projekt, illetve az előző két év kutatásainak eredményei.

Mezőgazdasági gépek felújítása

Az Emlékpark felbecsülhetetlen értékű mezőgépgyűjteményének állaga, fedett kiállítótér hiányában, az elmúlt évtizedek során jelentős mértékben megromlott.

Az 1980-as évektől gyűjtött, növénytermesztésben használatos gépek a kezdetekben a skanzen szélén, egy erre a célra kialakított, hatalmas, kibetonozott gyűrűn kerültek kiállításra, a gyűjteménybe ebben az időszakban bekerültek a korszaktól idegen mezőgazdasági gépek is. Az ezredforduló után a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársai, érzékelve az ellentmondást, kezdeményezték a kiállított anyag profiltisztítását. A munka eredményeként kikerült a kiállításból például egy rizsarató kombájn, és egy mezőgazdasági repülőgép, illetve meghatározásra, beazonosításra kerültek a kiállított eszközök.

Bár tervek korábban is készültek egy fedett, esőtől védett bemutatótér kialakítására, forrás és megnyugtató megoldás híján a gépek a szabad ég alatt vészelték át az elmúlt időszakot.

A projekt során a gépek felújításra kerültek és színvonalas ismertetőanyag mutatja be a gyűjteményt.

Kiállítási épület építése

A felújított mezőgazdasági gépek számára fedett kiállítótér létesült.

A gépgyűjtemény épületének tervezése során korabeli paraszti és uradalmi épülettípusok szolgáltak mintaként. Főként mezőgazdasági épületek, az állattartás, termény és géptárolás témaköréből kerültek felhasználásra.

Mivel az Emlékpark területét a XX. század elején magába foglaló Pallavicini uradalom gépparkja a jelenlegi gépgyűjteményhez hasonlóan már tartalmazott erőgépeket, cséplőgépeket, traktor vontatta eszközöket és lóvontatású ekéket, boronákat is, így végül egy uradalmi major gépparkja, valamint annak korabeli elhelyezése adta a példát az épület kialakításánál.

Ez a weboldal sütiket használ
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.