Történelmi Levéltár Zenta - Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
ÉLŐ ARCHÍVUMOK - projektek
A múlttal való találkozások legmarkánsabban megjeleníthető elemei a tárgyak, amelyek bepillantást engednek a mindennapokba (családi élet, munkavégzés stb.), s amelyek által a történelem kézzelfoghatóvá válik. Ugyanakkor a tárgyak mögött rejlő társadalmi összképet, folyamatokat, a lokális és/vagy személyes történeteket, sorsokat az írott források világítják meg.
A szabadkai és a zentai Történelmi Levéltárban, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárában fellelhető dokumentumok (így például a cégbírósági, egyes gazdasági egyesületi iratok vagy a mezőgazdasági testületek iratai) szervesen illeszkednek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark felbecsülhetetlen értékű, a 19–20. század fordulójának életét bemutató tárgyi anyagához, bizonyos értelemben kiegészítik azt.
Szerepelnek ebben az irategyüttesben jogi formulák, pénzügyi adatok, végrendeletek, keresztlevelek, szerződések stb. Ezek és a különböző közigazgatási szervek iratai nyomán rekonstruálható, hogy a korszak embere milyen gazdasági, jogi háttérrel rendelkezett, hogyan születtek a családi gazdaságok, milyen volt a gazdálkodók társadalmi összetétele.
Az adatgyűjtés, levéltári kutatás a szabadkai és a zentai Történelmi Levéltárban, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárában zajlott.
A partnerintézmények 2021 őszén pályázatot hirdettek középiskolás diákok részére. A pályázatra beküldött munkák feladata, a projekt fő céljával összhangban, az volt, hogy minél jobban bemutassák a 19. és a 20. század fordulóján a Tisza mentén élő ember természetközeli életmódját, különös tekintettel az ártéri gazdálkodásra, a hagyományos halászatra, a fakitermelésre és a hajóépítésre.
A pályázat célja a történeti, néprajzi, helytörténeti kutatások népszerűsítése és a diákok tárgyalt időszakkal kapcsolatos ismereteinek bővítése volt. A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt pályamunka bekerült a projekt tanulmánykötetébe.
A projekt honlapján (www.ipalives.com) naprakész információkat talál minden látogató az Élő archívumok projektjeiről, a projektben részt vevő partnerekről, az elért eredményekről, illetve a megvalósult eseményekről.
Minden esetben fényképes beszámolók kísérték a lezajlott eseményeket.
A törvényszéki iratanyag levéltárakban zajló feltérképezése, szisztematikus kutatása és feldolgozása nagymértékben kiegészítette a zentai Történelmi Levéltárban őrzött, cégekre vonatkozó iratanyagokat, illetve hiánypótló információkhoz jutottunk az általunk nem ismert cégek működésére vonatkozóan (amelyekről nincs iratanyag levéltárunkban). Az „Élő archívumok – A közös kulturális örökség ereklyéi” projekt keretében megkezdett kutatás során webes felületű, bárki számára elérhető, kereshető adatbázist építettünk. Jelen projekt során ezt az adatbázist új adatokkal bővítettük.
A kutatás alapján felépített, webes felületű, bárki számára elérhető, kereshető adatbázis egyszerűsített, szerkesztett változata került bele a két forráskiadványba. A cégek alapadatai szerepelnek benne egyszerű, könnyen áttekinthető, táblázatos formában. Külön-külön kiadványban jelentek meg a szabadkai és a szegedi Magyar Királyi Törvényszék iratanyagában fellelt adatok. Mindkét kötetben egy bevezető tanulmány ismerteti a törvényszékek történetét, a kutatás módszertanát és a közlés módját.
A tanulmánykötet (magyar és szerb nyelven, angol rezümével) a 19. és a 20. század fordulóján élő ember természetközeli, környezettudatos, racionális, hosszú távon is fenntartható életmódját mutatja be.
A könyv célja, hogy a muzeális értékek és a történeti értékű dokumentumok felhasználásával egységes, komplex képet nyújtsunk a korszak emberének életéről, gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel az ártéri gazdálkodásra, a hagyományos halászatra, a fakitermelésre és a hajóépítésre. A kiadvány a lehető legközérthetőbb stílusban kívánja megszólítani az olvasókat, illetve megpróbálja bevezetni az érdeklődőket a közgyűjtemények izgalmas világába.
A Levéltár az első LIVES-projekt során fontos tapasztalatokat szerzett azzal kapcsolatosan, hogy miként lehet a tudományos munkákból a széles nyilvánosság számára is vonzó turisztikai tartalmat kialakítani. Ennek jegyében az intézmény nyílt napok, illetve iskolai foglalkozások keretében játékos formában mutatkozott be a nagyközönség előtt.
A 2022 nyarán megrendezett nyári táborok keretében az általános és középiskolás diákok a koruknak megfelelő formában ismerkedhettek meg közös kulturális gyökereikkel és örökségükkel.
A táborok módszertani megközelítése (kirándulások, látogatások a különböző közgyűjteményekben, valamint a projektpartnereknél szervezett interaktív bemutatók és játékok) révén kívántuk átadni a fiataloknak a projektben összegyűjtött tudást, és igyekeztünk őket minél jobban bevonni a kulturális örökségünk aktív ápolásába.
Az általános iskolások részvételével zajló gyerektáborra Ópusztaszeren, míg a középiskolás diákok számára szervezett ifjúsági táborra Zentán került sor.
A projekt első tudományos konferenciájára Ópusztaszeren került sor. Bemutatásra kerültek az elkészült kiadványok, összegzésre kerültek az addig elért eredmények és a további teendők.
A projekt zárókonferenciájára 2022 őszén került sor Zentán. A konferencia összegezte a projekt, illetve az előző évek kutatásainak eredményeit.
A projekt során sor került az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban található tó és közvetlen környezetének rehabilitációjára, a túlburjánzott tavi és a tóparti növényzet rendezésére, szakszerű ritkítására azért, hogy a környezet „szellősebb” és átláthatóbb legyen. Megtörtént a környezetbarát és vegyszermentes biológiai víztisztítás is, amely az algaképződés visszaszorítását és az iszaposodás csökkentését szolgálja. Mivel a kültéri bútorzat (padok, szemetesek) is elöregedett, vetemedett volt, ezek cseréje is megtörtént.
Az ártéri gyümölcsösök nagyon fontos szerepet játszottak az egykoron itt élt emberek életében. Komoly jövedelmet termelt a gyümölcs, lehetett aszalni, pálinkát főzni belőle, könnyen el lehetett adni. Egy részét tutajokon szállították hatalmas vesszőkosarakban, majd elcserélték gabonára. A gyümölcstermesztés fontos része volt az ártéri gazdálkodásnak is. A 18–19. században termelt fafajták jelentős része mára teljesen ismeretlenné vált, így ezek bemutatása is fontos. A projekt keretében a gátőrház melletti szabad területen 30 db gyümölcsfából ártéri gyümölcsös került kialakításra.
A fokgazdálkodás a Tisza mente egyik legfontosabb gazdálkodási formája volt, amely jelentős jövedelmet is biztosított az itt élő lakosságnak. Vannak kutatók, akik szerint már az Árpád-korban tudatos és kiterjedt halgazdálkodás folyt a Kárpát-medencében. Ezeknek mindenképpen egyik fontos eredője volt a fokgazdálkodás. A projekt során az Emlékpark egy roppant értékes kiállítóegységgel gazdagodott, amely a tágabban vett Tisza-vidék egykori életébe nyújt bepillantást. A környezet rendezése és a kiállítások fejlesztése során bemutathatóvá tettük az egykor általánosan alkalmazott fokgazdálkodást.
Az Emlékparkban a Körtvély-tó mellett látható egy tiszai halásztanya, nádtetős kunyhó, amely az egykor a Tiszán ősfoglalkozást űző kishalászoknak állít emléket. A halászkunyhó külsejét tekintve túlságosan magányos és elhanyagolt volt, ezért egy felújító tapasztás és állagmegóvás után a környezetét a foglalkozáshoz szükséges tárgyakkal, eszközökkel bővítettük, amelyek hűen jelenítik meg a halászélet hagyományos rendjét.
A fejlesztés keretei között kialakításra került egy kisebb vízfelületű sekély halászóhely a halászkunyhóval szembeni tópartszakaszon, ahol lehetőség nyílik az egyszerűbb halászati módszerek bemutatására. A környezet számos halászeszköz szemléltetésére és interaktív szabadtéri foglalkozásokhoz (hálószövés, csomózás és egyéb halászati praktikák bemutatása) ad lehetőséget.
A tópart egyik különleges látványeleme a haltartó bárka, a Potyka. A régies nevén „álló” vagy haltartó bárka a super hajóácsok keze munkájának még ma is látható utolsó emléke. A halpiac közelében volt kikötve, és a rekeszeiben fajták szerint tárolták a halat. A végében „csárda” volt kialakítva, amely hálóhely és raktár volt. Orrtőkéje jellegzetesen faragott, nagybőgő végére emlékeztet, innen kapta a nevét: bőgőshajó. Ebben a kifogott hal hetekig friss maradt, nem pusztult el. Az oldalán lévő lyukak ugyanis lehetővé tették a víz átfolyását a rekeszeken. A projekt során a haltartó bárka is megújult.
A tutajként megérkezett faanyagot az alföldi emberek úgynevezett gatter fűrészekkel darabolták a kívánt méretű deszkákra és pallókra. Az ennek emléket állító gatterház ugyan szerkezetileg nem volt rossz állapotban, mégis átfogó felújításra szorult, amely a projekt során megtörtént. Az ott látható tájékoztató táblák is felújításra, illetve cserére kerültek.
A tóparton látható a tiszai hajóácsok (superek) munkáját láttató szabadtéri tárlat. A kiállítást befogadó épület szerkezetileg jó állapotban volt, jelentős javításra nem szorult. A kiállítás azonban elavult, ezért új kiállítás jött létre. Ennek keretében felújításra került a tárgyak egy része, kicseréltük a bemutató tárlót, teljesen megújult a super mesterséget bemutató fotókiállítás, és új tárgyakat is beszereztünk. Az épületben kapott helyet a tiszai fokgazdálkodást szemléltető makett is.
A sütik kis méretű szöveges fájlok, amiket a weboldalak arra használnak, hogy javítsák a böngészési élményét.
Az érvényes jogszabályok alapján tárolhatunk olyan sütiket a böngészéshez használt eszközén, amik létfontosságúak a weboldal működéséhez. Bármilyen más típusú sütihez az Ön beleegyezésére van szükség.
Az oldal használatáról gyűjtött adatokat megosztjuk a közösségi média, marketing és elemző partnereinkkel, akik lehet, hogy ezt kombinálni fogják más adatokkal amiket Ön megadott nekik, vagy ők gyűjtöttek Önről azáltal, hogy a szolgáltatásaikat használta.
Ez az oldal különböző típusú sütiket használ. Néhány sütit olyan külső szolgáltatások használnak, amelyek megjelennek az oldalon.
Beleegyezése a következő tartománynevekre vonatkozik: ipalives.com
A létfontosságú sütik elengedgetetlenek a weboldal működéséhez. Olyan alapvető funkciókat biztosítanak, mint például a bejelentkezés, vagy kosárba rakás webáruházak esetében. A weboldal nem működne megfelelően ezen sütik hiányában.
A beállítás sütik lehetővé teszik, hogy a weboldal megjegyezze, hogy például milyen nyelven böngészi az oldalt, vagy hogy melyik régióból nézi azt.
A statisztikai sütik névtelen adatgyűjtéssel teszik lehetővé a weboldal tulajdonosai számára, hogy elemezni tudják a weboldal használatát.
A marketing sütik célja, hogy a felhasználókat több weboldalon keresztül kövessék. Ennek az a célja, hogy olyan reklámokat tudjunk megjeleníteni felhasználóinknak, amelyek relevánsak és érdeklik őket, és ezáltal értékesebbek a kiadóknak és külső reklám szolgáltatóknak.